2016. 01. 18. | Hozzászólok

Mai blogbejegyzés:

Azt mondják, két napja volt az év leghidegebb napja. Egy kis időben le is tudtam ezt ellenőrizni, amikor meglátogattam a barátaimat két szieszta között egy fárasztó munkával teli hét után. Ezekben az időszakokban leginkább egy jó meleg ruhára van szükség (és persze cipőkre, természetesen). Alapvetően a legjobb egy belül bundás kabát, ami alá sok ruhát nem is kell pluszban felvenni.

De én szoktam, lehet, hogy óriásnak nézek ki utána, de ilyen vagyok, otthon is a kanapén két meleg, szőrös takaró vár mindig. Pistacho is imád alájuk bebújni, mikor hazaérünk a sétából. Olyan jó érzés, amikor bemegyünk a hidegből, lerúgom a cipőimet, megyek a takaró alá, és érzem a lábamban, ahogyan fokozatosan melegszem fel.

Szóval, imádom ezeket a meleg dolgokat, a nagy, dundi kabátokat, meleg pulcsikat, még akkoris, ha felöltözés után, az ujjaim, egy csontváz ujjainak tűnnek a nagy testhez képest. Kis szerencsével, talán a nyakunk se látszódik ki, és nem fázunk meg. Évek óta megfigyelhetitek, hogy (és még nem is láttátok az összeset, a szekrényemből) imádom ezeket a kabátokat, állandóan ilyet hordok, és ha meglátok egyet, hatalmas késztetést érzek, hogy megvegyem. Úgy hiszem, nekem súlyos függőségem ettől a ruhadarabtól. Biztos nektek is van olyan ruhadarab, amit imádtok, szerettek, és ha történik valami katasztrófa, akkor megsiratjátok, de ha éveket túlél, akkor akár a gyerekeiteknek is továbbadnátok azzal a szöveggel, hogy „ez az egyik kedvenc darabom volt, kicsit öregecske már, de most a tiéd.” Nem így van?

Ha már a meleg cuccoknál tartunk, az egyik kedvenc télre az, ami a képen van. Szerintem keveredik benne az old school stílus azzal a régi divattal, amit a nagyszüleink hordtak. Ezt a két-három gombos, oldalt zsebes kardigánt mostanában nem igen hordta senki, mert, hogy olyan régimódi, de komolyan miért kéne megfelelni a modern akaratnak, különben is nem mindegy, hogy ki milyen kabátot, pulóvert, akármit hord? Ugyanaz, hogy valaki veszi a ruháját, valaki magának varrja a ruháit, más megveszi a ruhát, de valami nem tetszik neki rajta, akkor kicsit átszabja, más pedig szanálás előtt átnézi a ruhatárát, és lehet, hogy egy ruhadarabnak úgy ad második esélyt, hogy kicsit alakít rajta. Ez nem is rossz. Mielőtt valamit kidobunk, gondoljuk át, lehet, hogy kis átalakítással új életet kaphat az a ruhadarab, és új élményeket szerezhetünk vele.

Szeretettel,

B.